A Mikulás meglátogatta a torontói magyar gyerekeket

MagTV Riportok
Typography

A Mikulás idén is útra kelt ajándékokkal megrakott zsákjával, és a kanadai magyar gyerekek nagy izgalommal várták, hogy hozzájuk is betoppanjon. A torontói Arany János Magyar Iskolába Székely Kinga igazgató meghívására érkezett, aki két kisfiával már előző este nagy izgalommal készült a jeles eseményre.

 

 

Kövessy Zsolt riportja

Leszállt az este Toronto városában, egy csendes mellékutcában ünnepi fényekkel kivilágított ház csalogatja a vándort.

Itt lakik Székely Kinga képzőművész és iskolaigazgató, aki fiaival már nagyon várja a Mikulás érkezését. Készül a mézeskalács, a csizmácskák pedig már az ablakba vágyakoznak.

- Gyerekek mit csinálunk ha jön a Mikulás?

- Jót.

De mit csinálunk a csizmával?

-Kirakjuk! Kirakjuk!

A Szatmárnémetiből származó Kinga 17 évesen került családjával Kanadába. Az egyetemet már itt végezte, képzőművésznek tanult, de mióta kisgyerekei vannak, meseírással is foglalkozik.  

- László, miért szereted a Mikulást?

- Mert jó és ajándékot hoz.

- Aha, és ki jön vele?

- A krampusz.

- És neked hozott valamit a krampusz?

- Virgácsot.

- Miért hoz neked virgácsot a krampusz?

- Mert rakoncátlan vagyok!

- Rakoncátlan vagy?

- Igen.

- És huncut?

- Igen.

- A gyerekek azok akik most számomra adják az élet értelmét, és ezért írok lényegében, hogy Lászlónak átadjam azt a történelmet, azt a kis történelmet amit átéltem, és örülök neki, hogy nagyon szereti - meséli Kinga.

A mesék a gyermekkort idézik, rövid történetek, emlékszilánkok, amiket szeretne, ha a gyerekei is átélnének, hogy megértsék, honnan származnak, mik a gyökereik. Kinga festményeihez is a gyermekkorból meríti az ihletet.

- A népi motívumok nagyon fontosak számomra, a népdalok, a népmesék, akármilyen népi motívum, például a tulipánok is, beleviszem valahogy a festményeimbe ezeket a csodálatos hagyományokat, amiket az asszonyok, és emberek, évezredeken keresztül hagytak ránk.

A fiait kicsi kortól tanítgatja a népdalokra, mert meggyőződése, hogy egy nyelvet a dalokon keresztül lehet a legjobban megtanulni.

- Ezeket a dalokat én biztos vagyok benne hogy a gyerekek vén korukban is tudni fogják, úgyhogy állandóan állandóan éneklek nekik.

Michael, a férj, angol kanadai, ír és skót gyökerekkel rendelkezik.

- Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek mind a magyar mind az angol kanadai hátterüket megismerjék. Mindkét nyelven jól beszélnek, én ezt nagyon támogatom, és kisegítek a magyar iskolában is, hogy más gyerekeknek is legyen erre lehetőségük.

Közben kisült a mézeskalács, jöhet az ízpróba.

- László szívem viszünk belőle a magyar iskolába?

- Igen.

- Adunk belőle a barátaidnak?

- Igen.

- Csak a barátaidnak?

- Csak a barátaimnak!

- Adunk belőle a Mikulásnak is?

- Igen.

- És a krampusznak? A krampusznak nem adunk belőle?

- Nem, mert rossz.

- Igen, de mi lesz, ha mérges lesz? 

- Adjunk neki!

- Nekem ez öröm volt, hogy láthattam azt, hogy a gyermekemet érdeklik a magyar néphagyományok és magyarnak vallja magát mondja Kinga. - És ezért szerintem, ez az amiért annyira fontos a magyar iskola, és annyira fontos az, hogy mindenki, aki meg akarja őrízni a gyökereit az hozza a gyerekeket a magyar iskolába.

Az Arany János Magyar Iskola szombat délelőttönként fogadja a gyerekeket az óvodától a 8.osztályig. A tanulók a magyar nyelv mellett a néphagyományokkal, és a népitánccal is megismerkednek.

Ma délelőtt már mindenki nagyon várja a Mikulást és segítőjét, a Krampuszt, akik most az iskolafolyosókon surrannak a tantermek felé Székely Kinga igazgató útmutatásával.

- Szívünk rég ide vár, télapó gyere már! Jöjj el, éljen a tél,  tőled senki se fél! - kántálják a gyerekek a Mikulásra várva.

És egyszercsak bedugja a nyitott ajtón kobakját a krampusz, és mögötte megjelenik a Mikulás.

- Vannak itt jó gyerekek valahol?

A jó gyerekek lelkesen felsorakoznak a Mikulás és a krampusz előtt, hogy átvegyék az ajándékokat.

- Kedves a Télapó és nagyon öreg - mondja Samu Katica.

- Nagyon vártuk a Mikulást. A krampusztól pedig félünk mindig - teszi hozzá édesanyja, Samuné Gadó Mónika Brigitta.

- A hagyományápoló ünnepségek a magyar iskolában nagyon fontosak ahhoz, hogy a gyerekeknek egy igazi magyar identitást adjon - hangsúlyozza Székely Kinga. - Hogy tudják, hogy ez különböző, hogy ez az övék, ez csak az övék, ezek a magyar szokások, és ezért fontosnak tartjuk, hogy ezeket a szokásokat minden alkalommal ápoljuk.